vadr. Zalay József: A mai sörétes puskák III.

A LAKATSZERKEZET feladata a puska elsütése. Fő részei: a kakas a kakast előrefeszítő ütőrugó, az ütőszeg a ravasz és a ravaszt a kakashoz szorító rugó. A ravasz (elsütő billentyű) nem kapcsolódik közvetlenül a kakashoz, hanem csak egy rudazat, az ún. elcsattantó vagy elsütő lap közvetítésével.
Ha az elsütő billentyűt hátrafelé húzzuk, vízszintes szára lefelé mozdul és kiakad a kakas rasztjából, így az ütőrugó a kakas felső részét nagy erővel előre mozgatja, vagyis ráüt a töltény csappantyújára, illetve az ütőszegre és az üt a gyutacsra. (1. ábra)
A mai lakatszerkezeteket aszerint lehet osztályozni, hogy a kakasok kívül, tehát láthatóan vagy belül, azaz láthatatlanul vannak elhelyezve, az előbbieket kakasosnak, az utóbbiakat kakasnélkülinek szokták nevezni.
Ha a külső kakast hátrafeszítjük, a belső kakas is hátramozdul és rasztjába beakad a ravasz éle, a puska felhúzódik. A ravasz elhúzásakor a külső kakas az ütőszegre üt, és onnan visszaugrik egy nyugasz által biztosított első nyugalmi helyzetbe, hogy az ütőszeg a behorpasztott gyutacsból kicsúszhasson.
Ettől a működési elvtől némileg eltér a FÉG (LAMPART) kakasos, vagy ahogy régebben nevezték süllyesztett kakasos puskájának működése. Ezt a típust akár átmenetnek is tekinthetjük a kakasos és kakasnélküli puskák között, kakasa ugyanis egy darabból álló belső kakas, viszont a závárzat felső részéből kiáll a kakas felhúzó része, tehát látható és kézzel kell felhúzni.
A kakasnélküli puska lakatszerkezetének – az elsütő billentyűt kivéve – minden része zártan van elhelyezve. Ezért a felhúzás megfelelően kialakított rudazat segítségével a puska nyitásakor önműködően történik. A puska nyitásakor a felhúzó rúd lefelé nyomódik, ugyanakkor a másik vége felfelé mozogva nekifeszül a kakasnak és felhúzza azt.
Ma már a kakas nélküli lakatszerkezetek a leggyakoribbak. Elhelyezési módjuk alapján három fő típusát különböztethetjük meg: a zártestre épített (Anson-Deeley); a billentyű talpra szerelt (Holland-Holland) lakat szerkezet. A zártestbe épített lakat szerkezet rendkívül stabil és megbízható, a kakassal egy darabból kovácsolt ütőszeg jellemző rá. Az ütőrugó legtöbbször V alakú, néha azonban készítik spirál rugóval is. Egyetlen hátránya, hogy tisztításhoz, javításhoz viszonylag nehezen hozzáférhető. A billentyű talpra szerelt lakat szerkezet mind a kétcsövűekhez, mind a drillingekhez szívesen alkalmazzák. Egy csavar kicsavarásával, vagy egy rugós nyomógomb benyomásával a lakat kiemelhető. Így könnyű tisztogatni és karbantartani. Hátránya az, hogy éppen ott gyengíti az agyat, ahol egyébként is legtöbbször szokott eltörni. Az oldallakat esetében a szerkezetet a lakatház két oldalát borító acéllemez belső felületére szerelik fel. Ez az elhelyezési mód a kakasos puskáktól ered, amelyeknél a külső kakas miatt szükségképpen kellett a lakatot az oldal lemezre szerelni. Az oldallakatot is rugós gomb benyomásával, illetve csavar kioldásával lehet a helyéről kiemelni, tehát ehhez a lakatszerkezethez is viszonylag egyszerűen hozzá lehet férni. Legismertebb a Holland-Holland rendszerű, amelyet egyúttal a legjobb és legbiztosabb lakatszerkezetnek ismernek el. A lakatok használati értéke a felépítés rendszerén túlmenően elsősorban a felhasznált anyag minőségétől és a megmunkálás pontosságától függ.
A lakatszerkezet lényeges része a biztosító, amely a puska véletlen elsülését akadályozza meg. A cél elérésére három lehetőség kínálkozik: a ravaszok, az elhúzó rudazat, vagy a kakasok rögzítése. A fejlődés kezdetén rendszerint a kakasokat rögzítették elfordítható reteszekkel. Ezek működtetése nehézkes volt, ezért a lakatszerkezetek tökéletesedésével (amikor már olyan lakatokat készítettek, amelyek ütődésre-rázkódásra nem sülhettek el) rátértek a ravaszok rögzítésére. A mai lakatszerkezeteknél ez a biztosítási mód megfelel a gyakorlati követelményeknek, ezért ma a legtöbb puskán ezt alkalmazzák. Az elcsattanó rudazatok rögzítése nehézkesen oldható meg és ez sem jelent nagyobb biztonságot, mint a ravaszok rögzítése, ezért ezt a megoldást nem is igen használják. Ugyanígy ritkábban lehet találkozni a csupán a kakasokat rögzítő biztosítási móddal is. Vannak azonban lakatszerkezetek, amelyekbe a ravaszokat és a kakasokat is rögzítő biztosítást (Holland-Holland lakat), sőt vannak olyanok is, amelyekbe mind a három biztosítási módot is beépítik. Ez utóbbiak toló gombja rendszerint általában a tusanyakon felül, a nyitókulcs mögött található. A biztosító általában kényszerkapcsolatban van a zárószerkezettel. Kétcsövű puskán rendszerint két elsütő billentyű van, amelyek közül az elülső elhúzásával a jobb cső, a hátulsóval pedig a bal cső süthető el, bockpuska esetében a jobb csőnek az alsó, bal csőnek a felső felel meg. Készülnek olyan kétcsövű puskák is, amelyeknél mindkét kakast egy billentyű működteti. Ezeknél a tüzelési sorrend egy kar beállításával tetszőlegesen megváltoztatható. Leginkább bock puskákat készítenek egy ravasszal. A ravaszokat a véletlen külső behatástól a sátorvas védi. A véletlen elsülés megakadályozása érdekében szükséges az is, hogy a billentyű csak bizonyos erővel legyen elhúzható. A sörétes puska ravaszának ugyanis nincs holtjátéka, mint a golyóspuskáknak. A nálunk használatos puskáknál az elhúzó erő az elülső ravasznál kb. 1,7 kg a hátulsó ravasznál kb. 2 kg szokott lenni. A túl könnyel elhúzható puska idő előtt elsülhet és így hibázást okozhat, de balesetveszélyes is. Az elhúzó erőt úgy mérhetjük meg, hogy a felhúzott üres puskát függőlegesre álltjuk és a ravaszra dróthoroggal kisebb edényt akasztunk, az edénybe súlyokat pl. sörétet helyezünk mindaddig, amíg a lakat el nem csetten. Ha ezután megmérjük az edényt súlyostól, horgostól, megkapjuk a ravasz elhúzásához szüksége erő nagyságát.
Sok kakasnélküli puskán kényelmi berendezésként jelzőcsapot is alkalmaznak. Eredetileg ez a csap a puska töltött, vagy töltetlen állapotát jelezte, de ez a töltényűrnél meggyengítette a csövet, ezért a ma alkalmazott jelzőcsapok már csupán a lakatszerkezet felhúzott állapotát jelzik. A puska elsütött állapotában a csapot rugója a lakat belseje felé szorítja, így nem áll ki a lakatszekrény oldalából. A puska felhúzásakor viszont a kakas a csapot kifelé szorítja, és ezért kissé kiáll a lakatszerkezet oldalából. Így a puska állapotáról rátekintéssel vagy tapintással is meg tudunk győződni anélkül, hogy a puskát ki kellene nyitni. Ennek különösen lesen vagy sötétben van jelentősége.