Ásványok 1. rész - A kőzetek alkotóelemei
A természetjárás során megannyi csodás dolgot láthatunk. A varázslatos erdőrészletek, a gyönyörű növények és az izgalmas barlangok mellett a különleges kőzetekre is ráakadhatunk. Ezek különlegességét pedig az őket alkotó ásványok biztosítják.
Az ásványok keletkezése
Eredetüket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy három módon jöhetnek létre – hasonlóan a kőzetekhez. Egyrészt kialakulhatnak a magmából. Ennek lehűlése során különböző sorrendben válnak ki az alkotórészek, így létrejöhetnek a változatos ásványok. Másrészt az üledékképződés során is keletkezhetnek, ugyanis a mállás során a kőzetek nagy része vegyi átalakuláson is keresztülmegy. Harmadrészt pedig az egykori élőlények anyagának bomlása során is kialakulhatnak.
A fizikai tulajdonságaik
Az ásványokat felépítő atomok, ionok vagy molekulák meghatározott rendben (kristályos állapot) vagy rendezetlenül (amorf állapot) helyezkedhetnek el. Ezek határozzák meg az alakját, amely lehet tűs, oszlopos, táblás, lemezes vagy izometrikus.
Az ásványok fontos tulajdonsága a keménysége, amit a Mohs-féle karcolási skála alapján lehet meghatározni. Ezek között összesen tíz féle állapotot különböztetünk meg, a körömmel könnyen karcolhatótól az üveget karcolóig.
Valamilyen mechanikai behatásra az ásvány meghatározott síkok mentén elválhat, ezt a folyamatot hasadásnak nevezzük. Ennek minősége lehet tökéletes, jó vagy rossz; azonban egyes anyagokra egyáltalán nem jellemző ez a tulajdonság.
Törésnek nevezzük, ha az ásvány felületéről határozott mechanikai behatásra különböző darabok válnak le. Ennek is több fajtája ismert, megkülönböztethetünk kagylós, egyenetlen, egyenes, szilánkos, horgas és földes törést is. Az egyes ásványokat többfajta szempontból jellemezhetjük. Mai cikkünkben ismertettük a keletkezésüket, és az egyes fizikai tulajdonságaikat. Az ásványokról szóló következő írásunkban az egyes típusokról, és azok meghatározott színéről lesz szó.