A szarvasagancs bírálata (Nimród, 1978. szeptember)
Szidnai László: A szarvasagancs bírálata
A szarvas trófeát hazánkban kétféle képlettel bírálják el, a magyar Nádler-képlettel és a nemzetközi képlettel, amely tulajdonképpen a Nádrel-képlet kibővített formája.
NÁDLER-KÉPLET (NP)
Méretek: (centiméterek száma)
1. a két szár hosszúságának az átlaga x0,5
2. a két szemág hosszának az átlaga x0,25
3. a két rózsa körméretének az átlaga x1
4. a jobb szár körmérete a szemág és a középág között x1
5. a bak szár körmérete a szemág és középág közt x1
6. a jobb szár körmérete a középág és a korona közt x1
7. a bal szár körmérete a középág és a korona közt x1
8. súly (kilogrammok száma) az agancs homlokcsonttal mért súlya x2
9. ágak tényleges száma x1
Szépségpontok:
10. Szín
fakó, sárga 0
átlagos barna 1
sötétbarna 2
11. Gyöngyözés
sima 0
kevés gyöngy 1
sűrűn gyöngyözött 2
12.A szárak elhajlása (terpesztés)
a szárak átlagos hossza 65 százalékáig 0
65 százalékon felül 70 százalékig 0,5
70 százalékon felül 75 százalékig 1
75 százalékon felül 80 százalékig 1,5
80 százalékon felül 85 százalékig 2
85 százalékon felül 90 százalékig 2,5
90 százalékon felül 3
13.Korona
korona hiánya 0
rövid, vékony ágak 1
rövid, vastag ágak 2
hosszú, vastag ágak 3
igen jó korona 4
rendkívül nagy korona 5-6
14.Ágvégek
tompák vagy sötétek 0
világosak, csiszoltak 1
fényesfehérek 2
Szépséghibák ( szépségpontok összegéből levonható): letört ágak, csúnya eltorzulás, túlságos terpesztés, a részarányosság feltűnő hiánya vagy bármi más szépséghiba esetén 1-3-ig, 1-14-ig összegezve (levonva a hibapontokat) adja a pontszámot.
Igazítás: a minősítési sorrend helyesbítése céljából, + illetve – 1-től 3 pontig.
(A szépségi és igazítási tényezők elbírálásánál tizedpontok is adhatók. A korona szépségének elbírálásánál az 5-6 pont csak nagyon kivételes esetben ítélhető meg.)
A díjazási határértékek:
200 ponton felül aranyérmes fokozat;
190-199,99 pont között ezüstérem-fokozat;
180-189,99 pont között bronzérem-fokozat.
NEMZETKÖZI KÉPLET (IP)
1. Szárhossz átlaga cmX0,5
2. Szemág átlaga cmX0,25
3. Középág átlaga cmX0,25
4. Koszorú (rózsa) átlaga cmX1
5. Szár körméret és szemág a középág között, jobb cmX1
6. Szár körméret és szemág a középág között, bal cmX1
7. Szár körméret és középág és a korona között, jobb cmX1
8. Szár körméret és középág és a korona között, bal cmX1
9. Agancs súlya kiskoponyával kgX2
10. Tényleges ágszám dbX1
Szépségpontok: adható pont
11. Szín 0-2 pont
12. Gyöngyözés 0-2 pont
13. Szárak elhajlása (terpesztés) 0-3 pont
14. Korona 0-10 pont
15. Jégág 0-2 pont
16. Ágvégek 0-2 pont
Levonás: 1-3 pont
1-16-ig összegezve (levonva a hibapontok) adja a pontszámot.
Szárak elhajlása (terpesztés)
60 százalékig 0 pont
60 százalékon felül 70 százalékig 1 pont
70 százalékon felül 80 százalékig 2 pont
80 százalékon felül 3 pont
Korona:
egyszerű korona rövid és
gyenge ágakkal
5-7 ággal 1 pont
5-7 erős és hosszú ággal 2-3 pont
6-7 hosszú és erős ággal vagy
kettős korona 4-5 pont
8-9 hosszú és erős ággal 6-7 pont
erős korona, legalább 10
hosszú és erős ággal lapát vagy
kehely formájú 10 pont
A díjazási határértékek:
I.díj 210 ponton felül – aranyérmes fokozat
II. díj 190-290,9 pont között – ezüstérem fokozat
III. díj 170-189,9 pont között – bronzérem fokozat.
A BÍRÁLAT ELVÉGZÉSÉHEZ
1. A szárhossz mérését a koszorúk (rózsák) alsó peremétől kezdjük, és a mérőszalagot szorosan a szárhoz szorítva végigvezetjük a szár középvonalában – a külső oldalon – egészen a leghosszabb koronaág hegyéig. A tizedcentiméter pontossággal mért szárhosszak átlagának a fele adja a pontszámot. (Lásd: 1. ábra szh)
2. A szemágak hosszát a koszorúk felső peremétől kiindulva mérjük – a külső oldalon – az ágak hegyéig. A tizedcentiméter pontossággal megállapított átlaghosszat elosztjuk néggyel, az eredmény adja a pontszámot. (Lásd: 1. ábra száh)
3. A középágak hosszát a szártól való kiindulás helyétől kell mérni – külső oldalon – az ágak hegyéig, tizedcentiméter pontossággal. Az átlaghosszat elosztjuk néggyel, és az eredmény adja a pontszámot. Lásd: 1. ábra káh)
4. A koszorúk (rózsa) körméretét a perem középvonalán kell mérni tizedcentiméter pontossággal. A két körméret átlaga adja a pontszámot. (Lásd: 1. ábra rkm)
5. A szárak alsó körméretét a szemág és középág között a legvékonyabb helyen kell mérni, függetlenül a jégág elhelyezkedésétől. A két tizedcentiméter pontossággal mért körméret – külön-külön – adja a pontszámot. (Lásd: 1. ábra aszkm)
6. A szárak fölső körméretét a középág és a korona között a legvékonyabb helyen kell mérni. Az esetleges vendégág jelenléte esetén pedig a középág és a vendégág közötti legvékonyabb helyen mérjük a körméretet, mivel minden középág fölötti ág a koronához számít. A pontértéket – az alsó körmérethez hasonlóan – a két legkisebb körméret adja. (Lásd: 1. ábra fszkm)
7. A képletben a kiskoponyával mért agancssúly szerepel. – Kiskoponyás agancson értjük a koponyacsont nyakszirti taréját és az orrcsont hegyét összekötő egyenes mentén lefűrészelt koponyát. – A teljes (nagykoponya) koponyás vagy hibásan levágott koponyás agancs súlyát helyesbíteni kell a második ábra szerint. (Lásd: 2. ábra)
A levonás mértéke függ a koponya nagyságától, amit a következő módon állapítunk meg:
megmérjük a koponya hosszát a koponyatetőn, középvonalban a nyakszirti taréjtól az áll közötti csontok hegyéig és hossztól függően az alábbi levonást alkalmazzuk:
48 cm-nél rövidebb koponyánál 0,70 kg
48-50 cm-es koponyánál 0,75 kg
50 cm-nél hosszabb koponyánál 0,80 kg
Ha a bírálat a kifőzést követő 8 napon belül történik, beszáradásra ajánlatos még a következő levonást alkalmazni:
4,00-6,00 kg agancssúlyig 0,30 kg
6,00-8,00 kg agancssúlyig 0,40 kg
8,01-10,00 kg agancssúlyig 0,50 kg
10,00 kg-nál nagyobb agancssúlynál 0,60 kg
A helyesen megállapított kilogrammban mért súly kétszerese adja a pontszámot.
8. Minden ág egy pontot ér. Az ágak számának megállapításánál minden 2 centiméternél hosszabb ágképződmény ágnak minősül, még akkor is, ha az egy letört ág 2 centiméternél hosszabb maradványa.
9. A szín elbírálása a képletben szereplő útmutatás szerint történik.
10. A gyöngyözés akkor szép, ha a közép nagy gyöngyök körben egyenletesen borítják a szárakat és az ágak alsó harmadát.
11. A terpesztés mérését a koponyatető síkjával párhuzamosan kell végezni a szárak legnagyobb belső távolsága között. (Lásd: 1. ábrát) Ellenben az őzaganccsal, nem mérhető a terpesztés az ághegyek között, hanem csak az utolsó korona elágazásánál. A pontszámot úgy számítjuk ki, hogy a centiméterben mért terpesztést megszorozzuk százzal és elosztjuk az átlagszár hosszal. A kapott százalékból a képlet segítségével megállapítható a pontérték.
12. A korona elbírálásához segítséget nyújt a 3. sz. ábra, amelyből megítélhetjük a koronáért adható pontértéket a Nádler-képlet szerint. A nemzetközi érték természetesen ennél magasabb. Egy Nádler-pont=1,67 Nemzetközi ponttal.
13. A jégág pontszámát nem számítás eredménye adja, hanem szubjektív módon ítélhető meg.
Ha egy jégág van, és az 20 centiméternél hosszabb vagy két jégág van, de egyik sem hosszabb 10 centiméternél, 1 pont adható maximálisan.
A két hosszú, a szem- és középággal arányos jégág értéke 2 pont.
14. Az egészséges, fényes, fehérre csiszolt ágakért adható meg a 2 pont.
1-16 pontok alatt kiszámított értékeket összeadva megkapjuk az agancs pontértékét, melyből 0-3 pont levonható a feltűnően szabálytalan formáért vagy torzulásért stb.
