Amikor a szarvasok párt keresnek
Az ősz kezdetén különleges koncert tölti be az erdőket. A messze zengő szarvasbőgés főleg az alkonyati és esti órákban visszhangzik a fák között és a völgyekben. Ez jelzi, hogy megkezdődik a szarvasok párzási időszaka, amelynek során a hímek igyekeznek minél nagyobb háremet kialakítani.
A szarvasbőgés időpontja
A szarvasok, akárcsak a többi koronás nagyvad, nem kedvelik a nyár végi hőséget, ezért a bőgés időpontját nagyban befolyásolja az időjárás. Akkor kezd intenzívebbé válni, amikor már hűvösebbek az eseték, ezért ez az időszak általában augusztus végétől október végéig tart. Az ún. főbőgés pedig szeptember 5-21-re tehető.
Érdekes, hogy a nálunk északabbra fekvő országokban a szarvasbőgés inkább az októberi hónapra jellemző.
Miért bőgnek a szarvasok?
A kifejlett szarvasbikák a nász idején bőgésükkel hívják fel a nőstények figyelmét. Ezzel próbálnak minél több űnőt és tehenet magukhoz csábítani, hogy kialakíthassák a saját háremüket.
Azonban a szarvasbőgés hangmélysége és ereje a többi bika számára is tartogat üzenetet. Ugyanis ez kapcsolatban áll tulajdonosa fizikai erejével, korával és vérmérsékletével is.
Hogy ez miért fontos?
Mert a bikák hangjelzését természetesen nem csak a nőstények hallják meg. Ezért gyakran más bika is felkeresi a hang gazdáját. Ha megtetszik neki az ő háreme, akkor pedig küzdelemre hívja.
A szarvasok agancsukkal csapnak össze. A harcot egészen kimerülésig folytatják, amelynek a végén a vesztes fél eloldalog a helyszínről. Néha előfordul, hogy a bikák halálos sebet ejtenek ellenfelükön, de a küzdelem célja alapvetően a másik fél elűzése. A győztes jutalma az egybegyűjtött hárem, és a pázási jog elnyerése.
A hárem élete
Amíg az összes nőstényt meg nem termékenyíti, a szarvasbika a hárem körül marad. Éberen vigyázza, nehogy más bika a közelébe férhessen. Különösen ügyel a nőstények egyben tartására is, ha valamelyikük eltávolodik, agancsának ütéseivel kergeti vissza. Azonban külső veszély esetén a bika nem törődik a háremével.
