A fa az elsődleges energiaforrások 27%-át teszi ki Afrikában (ez az arány helyenként 90%!), 13%-ot Latin-Amerikában és kb. 5%-ot Ázsiában és Óceániában. Európában és Észak-Amerikában mintegy 90 millióan fűtik otthonukat fával. Az erdőből származó élelmiszerek mennyisége 2011-ben fejenként 11 kg volt a statisztikák szerint. Egyes térségekben, más lehetőségek hiányában, a tápanyag egyetlen forrása. Kb. 2,4 milliárd ember főz és mintegy 760 milló ember fertőtlenít ivóvizet fatüzeléssel. A Föld lakosságának mintegy 80%- a használ „hagyományos” gyógyszereket, a receptre felírt (azaz nagyjából a modern) gyógyszerek 25%-a tartalmaz gyógynövény-kivonatot. A gyógynövények gyűjtéséből csak kb. 700 millió dollár bevétel származik, a gyógyszeripar ilyen termékekből származó bevétele viszont eléri az 5 milliárd dollárt. Az erdészeti ágazat jövedelemtermelése világviszonylatban 1% alatti, 2011-re számított értéke 606 milliárd dollár. Az ún. informális szektor teljesítményét további 88 milliárd dollárra becsüli a FAO vonatkozó tanulmánya. A hiányzó információk miatt ez az érték is jelentősen alulbecsült. Érdemes néhány szóban megemlíteni az erdők nem anyagi jellegű szolgáltatásainak értékét. Ezek között olyan fizikai, védelmi, társadalmi és esztétikai igények kielégítésére kell gondolnunk, amelyek értéke semmilyen piacon nem mérhető. E szolgáltatások értéken való megjelenítése nagyban segítené az erdők valós szerepének megértését, valamint annak lefordítását a politika és közgazdaságtan nyelvére. Az eddigi törekvések azonban csak korlátozott eredményeket hoztak: e szolgáltatá- sok 2011-ben mindössze 2,5 milliárd dollár bevételt termeltek, zömében 4 országban. Már vannak új pénzügyi eszközök, mint az erdők szénmegkötő-képességének az értékesítése, de összességében ez a probléma még megoldatlan.