Az Európai Unió természetvédelmi irányelvei és a vadászat nem ütköznek egymással
Az Európai Parlament biodiverzitással, vadászattal és vidéki területekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja visszatérésre buzdítja az európai uniós vadászokat.
Az Európai Parlament biodiverzitással, vadászattal és vidéki területekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja október végén úgy döntött, hogy a kulturális és regionális jellegzetességeket is figyelembe veszik annak érdekében, hogy biztosítsák az EU természetvédelmi céljainak helyi elfogadását, és készen áll a rugalmas cselekvésre. Erről az Európai Vadásztársaság (FACE- (Federation of Associations for Hunting and Conservation of the EU) egy sajtóközleményben is hírt adott.
A találkozó során az EU természetvédelmi törvénnyel kapcsolatban nem csak a természetvédelmi szervezeteknek, a magán földtulajdonosoknak és a vállalatoknak, hanem a kormányzati intézményeknek, a polgároknak, és több parlamenti képviselőnek is volt mondanivalója.
A munkacsoport elnöke, Karl-Heinz Florenz ezt nyilatkozta: “A biológiai sokféleség megőrzése mindannyiunkat érint. Sok európai ember lát ebben fontos kérdést, és elvárják tőlünk, hogy eredményesek legyünk. Személy szerint úgy gondolom, hogy a vonatkozó uniós természetvédelmi jogszabályoknak nemzeti és regionális szinten pragmatikusabbnak és rugalmasabbnak kell lenniük.”
Bátran kijelenthetjük, hogy az európai uniós polgárok nagy érdeklődést mutatnak a természetvédelmi témák iránt. Mintegy félmillió ember vett részt a felmérésben. Nagyjából 100.000 résztvevő érkezett Németországból és az Egyesült Királyságból. Közülük körülbelül négy százalékuk ismert el, hogy vadász.
Az Európai Unió Természet Helyzete 2015 (“State of Nature” 2015) című jelentése a szárazföldi ökoszisztémák fő veszélyforrásának a mezőgazdasági tevékenységet (nagyüzemi, intenzív gazdálkodás) látja, valamit azt, ahogyan az ember beleavatkozik a természet rendjébe. A mezőgazdasági termelés átalakításával, a természeti erőforrások használatának visszaszorításával viszont megelőzhető lenne a biodiverzitás csökkenése. A növény- és állatvilágunk túlélése nagyrészt az élőhelyektől függ. A vadászok az élőhelyek „menedzsereiként” kiváltságos helyzetben vannak, pozitív befolyással bírnak, és hasznosak a társadalom számára. Éppen ezért a vadászok kulcsszerepet játszanak az EU Biodiverzitás Stratégiájában. A Madárvédelmi Irányelv szerint a vadon élő madarakat olykor vadászhatják a legitim (vadászjegyes) vadászok, mégpedig az ésszerűen megindokolható hasznosítás (befogás, tartás, stb.) érdekében. Ezen felismerés ellenére a vadászatot még túl gyakran mutatják be negatívan. Pedig a vadászati tevékenység jelentős hasznot hozhat. A FACE másik elnöke, Filippo Segato kiemelte, hogy az Európai Bizottság jelentése már számos élőhellyel kapcsolatban meghúzta a vészharangot. „A természetes élőhelyek 77 százaléka kedvezőtlen védelmi helyzettel rendelkezik. A hangsúlyt a természetes élőhelyek védelmi intézkedéseire, és az élőhelyek helyreállítására kell helyezni. Pontosan ezért érthetetlen, hogy a védelmi intézkedések főleg az állatok „kulturális” védelmére fókuszálnak, holott a forrásokat az érintett fajok esetében a dominó-elv alapján sokkal inkább a természetes életterek növelésére kellene felhasználni.