Mennyi az annyi? - A trófeasúly megállapításának kialakulása
A vadászok az elejtett vad trófeasúlya alapján kapnak fizetést. A méréseket a területileg illetékes Trófeabíráló Bizottság végzi, a kapott eredményről mind a vadászt, mind az Országos Vadgazdálkodási Adattárat értesítik. Ez a ma már jól működő rendszer azonban nem mindig ment zökkenőmentesen.
Trófeabírálat a kezdetekben
A vadászok eleinte szubjektív alapon hasonlították össze az agancsokat. Azonban ez nem volt működőképes, ezért egyre sürgetőbbé vált egy egységes rendszer kidolgozása. A bírálati képletre egészen 1925-ig kellett várni. Ekkor alkotta meg ugyanis Nadler Herbert a trófeák összehasonlítását segítő ún. Nadler-Képletet. Ez több mint egy évtizeddel később, 1937-ben nyerte el a végleges formáját. Ezután ez számított a nemzetközi bírálat alapjának, amely több átalakítás után 1954-ben véglegesedett. Ezt minden vadfajra vonatkozóan kialakították, és azóta is használják az országokban.
A Trófeabíráló Bizottság
Magyarországon 1871-től kezdve több alkalommal is rendeztek trófeakiállítást. Azonban csak jóval később, 1958-ban alakult meg az Erdészeti Tudományos Intézet keretében működő trófeabíráló bizottság, ami az ’54-ben elfogadott képletet alkalmazta a pontos értékek megállapítására.
A ma is működő, országos Trófeabíráló Bizottság 1963-ban kezdte meg a működését, majd néhány évvel később kialakultak a megyei bizottságok is. Ezek feladata a vadászok által, a mindenkori jogi szabályoknak megfelelően bemutatott trófeák elbírálása.
A jogi kötelezettségek
Az 1970-es törvénymódosítás értelmében az elejtett és elhullott vadakat be kell mutatni a hatóságoknak. Az engedéllyel rendelkező vadásznak az elejtéstől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából, a hely szerint illetékes, vagy miniszter által rendeletben megjelölt vadászati hatóságoknál kell bemutatnia a trófeát. Az elhullottan talált vadak trófeáját is köteles bemutatni a vadász, a birtokbavételtől számítva legfeljebb 30 napon belül.