Szárnyas szüretelők

-Egyetlen leszállással ötven mázsa szőlőt pusztítanak el a seregélyek. Védekezni jóformán nem tudunk ellenük. Egyetlen módszerünk van, a karbidágyú, de hát ez egy idő után alig ér valamit. Olykor rászáll a madár…
-Tokaj-hegyalján szőlőéréskor fekete felhőben jelennek meg a seregélyek. Pufog a karbidágyú, járják a sorokat a mezőőrök és hivatásos vadászok és lövöldöznek ők is szaporán, de kevés eredménnyel.
-Mit kezdjek a seregéllyel? Enni nem jó, lövése nem jelent sportot, és ráadásul nem is olcsó mulatság. Ha valóban azt akarom, hogy egyre több is essen, a fákon csipegető madarak közé kell lőnöm, a sörétraj így olykor 4-5 madarat is elér. Ez azonban messze van a sportszerűségtől.
Hamarjában gyűjtöttem össze ezeket a véleményeket a szőlő- és gyümölcskultúrák nagy vámszedőjéről, a seregélyről. Vadlexikon rovatunkban 1976. októberi számunkban a következőket írta róla Janisch Miklós: „zömök, rigónyi énekesmadár, mely kiválóan utánozza egyéb énekeseink hangját. Lilászöld fémes csillogású, szürkésfekete tollazatát az öregeknél sűrű fehér pettyek, „V” alakú foltocskák díszítik. Csőre tavasszal sárga, ősszel sötétbarna, mint a fiataloké. Az odúfészekből való röptetés után nyárra nagy csapatokba verődnek. Az ilyen seregélyfelhő sáskákkal fertőzött kaszálókon nagy hasznot hajt, de gyümölcs- és szőlőérés idején már jelentős kárt okozhat. Éppen ezért szőlős- és gyümölcsöskertekben nyár derekától ritkítható..”.
Egy alkalommal augusztus első napjaiban kacsázni indultunk a Fertő tóra. Még sötétben szálltunk be a motorcsónakba, s ahogy kanyarogtunk a csatornákon, a világosodó hajnalban egyre nagyobb madárcsapatokat láttunk a nádas felett. El nem tudtam képzelni, hogy mi lehet az a milliónyi madár? Kalauzunk felvilágosított: a seregélyek itt éjszakáznak a nádasban, s innen repülnek ki a szárazföldre, a Sopron környéki szőlőkre. Ha azt a bort m ind nekünk kellene meginni, amit ezek a madarak pár hét alatt a szőlőből megesznek…
-A híres történelmi borvidékeinken – például Badacsonyban – arra kényszerültünk, hogy korábban kezdjük meg a szüretet, és amennyire csak lehet, valamennyi táblán egyszerre – panaszkodott egy kertészmérnök. Ennek a korai kezdésnek a seregélyek károkozása a magyarázata. A nagy baj az, hogy a korai szüret miatt a szőlő cukorfoka alacsonyabb. Aki azonban mégis reménykedik a riasztás eredményében, hatalmas kockázatot vállal. Úgy letarolhatják a szőlejét, hogy jóformán egyetlen szemet sem tud begyűjteni. Ha a táblában megjelennek az emberek, akkor a seregély oda repül, ahol nem háborgatják. Na már most képzelje el, hogy az állami gazdasági táblákon megkezdik a szüretet, de a magán tulajdonban levőkön még nem…
A seregélyfelhők pedig megjelennek a szőlő fölött…A többit a fantáziájára bízom.
-Volt-e már példa arra, hoy vadásztársaság ellen kártérítési pert indítottak seregély okozta kárért – kérdeztem az egyik legilletékesebb megye – Borsod-Abaúj-Zemplén – fővadászát, Kiss Lászlót.
-Próbálkozni próbálkoztak, de bíróság elé még soha nem került az ügy. A riasztás a szőlő- és gyümölcstulajdonosok feladata, aztán a karbidágyú és az őrök jelenléte vagy használ vagy nem. Arról nem tudok, hogy megkértek volna egy-egy vadásztársaságot, hogy menjenek ki a hegyre, és ahol érik lőjék a seregélyt.
-Előfordult-e bírói pályáján, hogy olyan perről hallott, amelyben a seregély okozta kár miatt elmarasztalták a vadásztársaságot?
-Nem, soha – válaszolt dr. Zoltán Ödön, a Legfelsőbb Bíróság bírája. Az ügy egyébként szélsőséges, határeset. Ha olyasmi előfordulna, hogy a mezőgazdasági üzem megkéri a vadásztársaságot, hogy működjenek közre a seregélyek távoltartásában, s ezt a vadászok elutasítják, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a keletkezett kárért a vadásztársaság felel.
-Az 1970-es évek közepén a Kis-Balaton környékén madármegfigyeléseket végeztünk – mondja Schmidt Egon ornitológus. – Pontos számot természetesen nem tudtunk megállapítani, de hozzávetőlegesen másfél millióra becsültük a nádasokban éjszakázó seregélyeket! Amikor felszálltak, elsötétült az ég…Ha ezek a madarak megszállták a környék szőlőit, gyümölcsöseit, ott valóban nem sok szüretelni való maradt. Azt azonban talán kevesen tudják, hogy a gyümölcsös közelébe telepített feketebodza majdnem olyan ínyenc csemege a seregély számára, mint a cseresznye, a szeder, vagy a szőlő. Ha tehát a karbidágyú, kereplő és a csőszök, mezőőrök és vadászok riasztása nem használ, akkor minden hang nélkül segít a bodzabogyó, „leköti” a falánk madarakat.
Van azonban más módja is a seregélyek távoltartásának. A háló. Vékony, könnyű, műanyagból készült hálóval kell letakarni a sorokat, kisebb táblákat és a madár így nem fér a bogyóhoz. Olcsóbb, praktikusabb, mint bármilyen más módszer, s a háló alatt addig tartható a szőlő, amíg a kívánt cukorfokot el nem éri.