1. A szárhosszt az agancs külső oldalán, annak alsó peremétől a zárt lapát legmagasabb pontjáig mérik. Ennek centiméterben mért átlaghosszát megfelezik, ami megadja a pontszámot.

2. A szemágak mérése a koszorúk felső pereme alól indul és az ágak külső görbületén át az ághegy végéig tart. A cm-ben mért hosszúság negyede számít a pontértéknek.

3. A lapát hosszának megméréséhez elsőként meg kell állapítani ennek kezdetét. Ez általában a sarkantyúk alatt helyezkedik el, ahol a körméret legalább 1 cm-el nagyobb, mint a szár legvékonyabb részén. A lapát hajlításán vezetik végig a mérést, és az így kapott, tized centiméter pontosságú érték átlaga adja a pontszámot.

4. A koszorúk átlag körméretét középvonalban kell megvizsgálni, és ennek értéke lesz a pontszám.

5-6. Mind a két szár esetében meg kell állapítani a szem- és a középág közötti körméretet, amit a legvékonyabb helyen mérnek meg. Ezek külön-külön adják a pontértéket.

7-8. Szintén mind a két szár esetében meg kell mérni a lapát és a középág közti rész legvékonyabb körméretét. Előfordul azonban, hogy erre nincs lehetőség, mert a lapát közvetlenül a középágtól indul. Ebben az esetben ezek az értékek 1 cm-el nagyobbak, mint az előzőekben (5-6. pontban) mértek.

9. A lapát legszélesebb helyén mért kerület fele határozza meg a szélességét. Ezt a hossztengelyre merőleges vonalban kell megmérni, majd az eredményt 1,5-del szorozva kiszámítani a pontot.

10. A trófea súlyát kg-ban mérik, amihez a kiskoponya tömegét veszik alapul. Ennek kétszerese számít bele a számításba.

11. Az agancs színe 0-2 pontig értékelhető, ami tizedpontokban adja meg a pontos értéket.

12. Az ágvégek vizsgálata során a csipkézést figyelik meg, amire 0-6 pont adható.

13. A szabályosságra 0-5 pont számítható be, ami a lapátok szimmetriájától, terebélyességétől, hosszúsági és szélességi méreteitől függően határozható meg.

14. A terpesztés a zárt lapátok középvonalában mérendő. Ezért nem jár plusz, ellenben ha nem éri el a szárhossz bizonyos százalékú nagyságát, akkor levonnak pontot.