Lajos

Disznóhajtáson (Nimród, 1979. decemberi különszám) dr. Simorjai Pál: Disznóhajtáson Mint egy nagy kerek torta, amelyből már kivágtak egy jókora szeletet, olyan ez a fenyves erdő, amely ráfekszik a szelíden lejtő domboldalra, két magasabb, lombos erdős dombhát között. A télnek még nincs vége, a tiszta hideg levegőben látszik a lehelet, s az árnyékos hajlatokban imitt-amott még […]

A magdicsi bika (Nimród, 1979. decemberi különszám) dr. Studinka László: A magdicsi bika Bakháza – igazi dél somogyi, egy sor utca házból álló kisközség. Az ottani Rinya és egy partos domboldal közötti mély fekvésű lapályon terül el a Magdics. Sajnos, csak mintegy két kilométer hosszú és három-négyszáz méter szélességű nádas-sásos, rekettyés-égeres láp, a somogyi szarvas

Zsigerek…(Nimród, 1979. decemberi különszám) Rakk Tamás: Zsigerek… Amikor érezte Hordós Ede, hogy összecsapnak fölötte a hullámok, két megyével odébb felkereste az egyik barátját:-Ide figyelj pajtás! Szerezz nekem gyorsan egy helyet valamelyik jól menő vadásztársaságban! Meguntam már a terület nélküli bérvadászatokat. Én is sok mindent elintéztem neked, gondolom, neked sem okoz majd gondot….A barát bólintott. Az

Füles (Nimród, 1979. decemberi különszám) dr. Horváth Béla: „Füles” Tarka pompájában virít a nyár. Gyurgyalag ül a telegráfdróton. Búg az erdő a vadgalamb mámorától, sárgarigó messze hangzó dalától.Erdő mélyén zsong, nyüzsög az új élet. A vadászház padlásán lódarazsak zümmögése bontja meg a kis ház nagy nyugalmát….A küszöb előtt elnyúlva alszik a vizsla. Néha-néha nyikkant egyet..,

A hosszúfűzi szarvasbika története (Nimród, 1979. decemberi különszám) Avar Péter: A hosszúfűzi szarvasbika története István király napjától mozdulatlan fényességben tündökölt a nappali égbolt, és a forróság fakószínű porrá omlasztotta a homokot. Száraz meleg volt, tiszta, nem fullasztó, de éjszakának idején már párák lopakodtak elő az erdőből, szétterültek a rétek felett, és nekidülleszkedtek a megnyúlt kukoricának.Sok

Disznószerencse (Nimród, 1979. decemberi különszám) Kontsits Pál: Disznószerencse Kolompolás, durrogatás, trombitálás, kiabálás tartja ébren az erdőt és minden lakóját. A beékelt és szomszédos mezőgazdasági földek terményeinek szarvasok és vaddisznók elleni megőrzését célozza ez a csatazaj. Néha eredményesen, néha nem. Ez már a csőszökön múlik.Rendkívül fárasztó, éberséget követelő feladat, mégis akadnak, akik derekasan megállják helyüket. Rendszerint

Madárfészek a magaslesen (Nimród, 1979. decemberi különszám) Tóth László: Madárfészek a magaslesen Kintről három hangos dobbantás hallatszott. A vadászházban tartózkodók összenéztek: megjött az öreg.Mindig hármat dobbant – mondta az idősebb ősz hajú vadász -, mintha jeladás lenne. Pedig csak a havat veri le a lábáról. Csak azt nem tudtam még megfigyelni, melyik lábával dobbant kétszer.Kitárult

Túrós csusza tepertővel (Nimród, 1979. decemberi különszám) Gömöri József: Túrós csusza tepertővel „ A vaddisznóhajtás hó nélkül olyan, mint a túrós csusza tepertő nélkül” – sok vadász ismeri ezt a mondást.Egy januári reggelen kíváncsian húztam el a függönyt. Kívánságunk teljesült. Friss hótakaró borította a tájat, mint a fehér tejfel azt a bizonyos túrós csuszát. Ideális

Éjfél után (Nimród, 1979. decemberi különszám) Dabis Gábor: Éjfél után Fázom. Felöltöztem nagyon, a szél is elállt, de a hajnal előtti dermedés beszívta magát a ruha alá, és végig-végig borzongatja hátamat.Már fáradt is vagyok. Rengeteg az egér és olyan szemtelenül erős zörgést képesek csinálni, hogy minduntalan összerezzenek, hogy ha most jön a…..a disznó. Mert disznót

Esti rókahívás (Nimród, 1979. decemberi különszám) Komáromy Béla: Esti rókahívás Alkonyodott. A januári tél fagyos nyugalommal terpeszkedett a Bodrog menti tájon. Fehér volt minden, csak a part menti fák és bokrok ág-bogai törték meg az egyszínű fehérséget. A hó némely helyen magasan összetorlódott, ott ahova a zempléni hegyekből lesüvítő szél szorosan egymáshoz rakosgatta a jeges