Lajos

Puska nélkül a szafari parkban (Nimród, 1980. október) Schmidt Egon: Puska nélkül a szafari parkban Ha külföldön járok, soha nem mulasztom el felkeresni az állatkerteket. Rengeteget tanul így az ember, hiszen olyan állatfajokat van alkalma természetes mozgásuk közben megfigyelni, amelyeket távoli hazájukban valószínűleg soha nem tudna felkeresni.Legutóbb a Csehszlovákiában és az NDK-ban tett út során

Szarvasbőgés után (Nimród, 1980. október) Fusch Antal: Szarvasbőgés után A verőfényes októberi reggelt gyorsan közeledő csörtetés zavarta meg. Szarvasborjú rohan ki a vadföldre, nyomában feltűnően nagy testű tehén a borjával. Eleinte nem tudtam mire vélni ezt a szokatlan jelenetet, de aztán hamarosan világossá vált, mi is történik itt. Árva borjút kergetett az a kegyetlen nagy

Disznóra várva (Nimród, 1980. szeptember) Schmidt Egon: Disznóra várva A nap még magasan járt az égen, amikor Jóska bácsi komótos, megfontolt lépteivel felballagott a kis dombhátra az erdőszélen. Megállt egy százados tölgy árnyékában és végigpillantott a jól ismert tájon. A fák lombja szürke volt a rájuk rakódott portól, az ágak lustán nyújtózkodtak az ég felé.

A szarvasagancs kifőzése Legtöbbször napokat, heteket, gyakran hónapokat, sőt olykor éveket szánunk egy-egy különösen kívánatos vad elejtésére. Ha ez végre sikerült, akkor szánjuk még rá türelmesen azt a néhány órát, amely a szemet –lelket gyönyörködtető trófea szakszerű kikészítéséhez szükséges! Ehhez segítségül ajánljuk Szidnai László: Trófeák kikészítése és bírálata című könyvét, amely 1978-ban jelent meg a

A kormos fejű (Nimród, 1980. szeptember hó) dr. Magyar László: Kormos fejű Ahol a szőke Tisza egy nagy kanyart ír le, és a mocsarak között öreg fák őrzik a csendet, széles tisztás terül el az erdők sűrűjében. Két oldalt a Tisza, s egy holtág határolja, másik két oldalán az erdő. A holtág melletti mocsárban egy