Nosztalgia

IN MEMORIAM Bástyai Lóránt 1910-1993 A ragadozó madarak, a solymászat nemzetközi hírű szakértője Bástyái (Holtzer) Lóránt Szegeden született. A természet szeretetét édesapjától örökölhette, aki szenvedélyes vadász volt. Gyakran elkísérte, de a vadont járva inkább az állatok életét figyelte, mint vadászott.  A család később Budapestre költözött. Az Agrártudományi Egyetemre iratkozott be, ahol hamarosan az érdeklődése egyre […]

Az oroszlán kudarca Kesri Singh, a felülmúlhatatlan hírű és tapasztalatú tigrisvadász, akinek szülei a vadásztehetséget mintegy megsejtve adták fiúknak a „Kesri” – „tigris” − nevet, beszámol egy érdekes kísérletről: Gwalior egykori maharadzsája úgy vélte, hogy fejedelemségének vidékein valaha otthonos volt az oroszlán, s ezért elhatározta, hogy megkísérli az állatok királyának „visszahonosítását” a SheopurShivpuri közötti 260

Antilop és farkas Izgalmas részlet Földes László: Vadászkalandok című művéből.  Ez már borzongatón szép mulatság. Kocsijaink mindent beleadnak. Nem veszélytelen a száguldás, mert a vizes gyep bizony csúszós, úgy felbukfencezhetünk bármelyik pillanatban, hogy jó, ha nyakunkat nem szegjük. De a távolság fogyatkozóban van köztünk és a csorda között. Hátul egy nagyobbacska kölyökfarkas szalad. Úgy érzem,

Akit a tigrisek állítottak talpra A tigrist általában emberre és állatra egyaránt veszélyes ragadozónak ismerjük, de előfordult − mint ahogyan minden rosszból származhat jó is −, hogy tekintélyhez, vagyonhoz, pénzkeresethez juttathat egyeseket ez a gyönyörű, hatalmas macska. Gondoljunk csak az indiai maharadzsák letűnt világára. Egy-egy viszonylag szerényebb jövedelemmel, de gazdag tigrisállománnyal rendelkező fejedelemnél valóságos „államvagyonnak”

A Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum bemutatása A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum a felújított hatvani Grassalkovich-kastélyban kapott helyet. A kastély a középkori vár romjain épült fel 1754 és 1763 között. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság  a Regionális Operatív Programok keretében 3,5 milliárd forintos beruházással járult hozzá a kastélyépület, és a a 2,5 hektáros park felújításához. A

Itt vannak (Nimród, 1980. március) Bársony István: Itt vannak Bársony István volt az első, aki a vadászatról írva szélesebb olvasóközönséghez igyekezett szólni. Írásainak zöme nem is a szaklapokban, hanem a szépirodalmi folyóiratokban, újságokban jelent meg, ezzel is igyekezve minél több embert közelebb hozni a természethez. Ő alakította ki a vadászelbeszélés jelenleg ismert műfaját, kibontva azt

Hogyan szervezzük a nagyterítékű fácánvadászatot? (Nimród, 1979. december) Hogyan szervezzük a nagyterítékű fácánvadászatot? Tudom, régen nem így kellett! Tótmegyeren nem volt mesterséges tenyésztés és mégis csodálatos eredmények születtek.De akkoriban nem voltak növényvédő szerek, 10-20 méteres munkaszélességű, 30-40 kilométer/óra sebességű mezőgazdasági gépek, több ezer hektáros monokultúrás táblák. Rajnik: Ferenc: ELSŐ AZ EREDMÉNYES TENYÉSZTÉS Legelőbb is kezdjünk

A fácáncsibék kibocsátásának és utónevelésének titkai (Nimród, 1978. március) Sinkovits Miklós: A fácáncsibék kibocsátásának és utónevelésének „titkai” A 70-es évek elejéig hazánkban is jóformán a félvad fácántenyésztés volt ismert a vadásztársaságok előtt. A félvad – vagyis a kotlóssal történő nevelés esetén nem volt gond a kibocsátott fácánok utónevelése. Ha jól választották meg a nevelőhelyet, a

A Tootsee hegyek birkái (Nimród, 1979. december) Zborovszky András: A tootsee hegyek birkái Elgondolkozva indultam lefelé, a meredek hegyoldalban. Hat óra felé járhatott az idő, a nap elvörösödő korongja már közel járt a látóhatárhoz. Iparkodnom kellett, hogy még a sötétség beállta előtt elérjem táboromat, a völgyben a Tootsee folyó mellett. Mielőtt beértem volna a bokrok

Disznóhajtáson (Nimród, 1979. decemberi különszám) dr. Simorjai Pál: Disznóhajtáson Mint egy nagy kerek torta, amelyből már kivágtak egy jókora szeletet, olyan ez a fenyves erdő, amely ráfekszik a szelíden lejtő domboldalra, két magasabb, lombos erdős dombhát között. A télnek még nincs vége, a tiszta hideg levegőben látszik a lehelet, s az árnyékos hajlatokban imitt-amott még

A magdicsi bika (Nimród, 1979. decemberi különszám) dr. Studinka László: A magdicsi bika Bakháza – igazi dél somogyi, egy sor utca házból álló kisközség. Az ottani Rinya és egy partos domboldal közötti mély fekvésű lapályon terül el a Magdics. Sajnos, csak mintegy két kilométer hosszú és három-négyszáz méter szélességű nádas-sásos, rekettyés-égeres láp, a somogyi szarvas