Nosztalgia

A lakat (Nimród, 1980. augusztus) dr. Panigay Róbert: A lakat Vijjogva győzte le a robogó megerőltetett motorja a kapaszkodó utolsó métereit. A sötétség ijedten kotródott el az erős reflektor fénycsóvája elől. Üres járatra kapcsolt, surrogva gördültek a kerekek a lejtős bekötő út apró kavicsain.Az épület sötét tömbje elé érve, lábra állította járművét, jólesően nyújtóztatta meggémberedett […]

Őzgida ( Nimród, 1980. június) Schmidt Egon: Őzgida A hajnal könnyű párafüggönyt borított a lustán hömpölygő Tisza fölé. Az imbolygó ködfoszlányok együtt hintáztak a finoman fodrozó hullámokkal, egyik oldalon homályba burkolták a parthoz simuló füzeseket, máshol csak a folyó közepén gomolyogtak.A kanyarban összeszűkült a meder, forogva örvénylett a nyárfapihékkel meghintett sárga víztenger és talán arról

Pókhálók (Nimród, 1980. augusztus) Páll Endre: Pókhálók Szeptember másodika van. Hajnalodik. Az őserdei magaslesen ülök, amelyet a nagybükkfai lesnek is neveznek, mert mellette két őstörzs feszíti derekát egy évszázada az időnek.Két öreg famatuzsálem, egy bükk és egy csertölgy. Csemete korukban jól megfértek egymás mellett, de ahogy derekasodtak, úgy vastagodtak is, mert magasba törő koronájuk mind

A vadászkutya (Nimród, 1980. augusztus) A vadászkutya A kezdeti döbbent csend után vadászkutya vitánk kezd egyre jobban élővé válni, sőt elmérgesedni. Nem titkoljuk, a célunk az volt, hogy kiugrasszuk a nyulat (jelen esetben a kutyát) a bokorból. Jellemző a vita hevére: volt aki „felülről” indított, és be akarta tiltani a cikk megjelenését, volt aki kutyás

Szarvasvadászat Manitobában (Nimród, 1980. augusztus) Pék György: Szarvas vadászat Manitobában A hőmérő higanyszála több mint egy hete mínusz 20 fok alá süllyedt. Hideg volt de Manitobába – Kanadában – ez még nem az igazi tél. Társaimmal úgy egyeztünk meg, hogy november 16-án, pénteken este indulunk el hazulról, mert így a szarvas vadászatra két teljes nap

Szárnyas szüretelők (Nimród, 1980. augusztus) Szárnyas szüretelők -Egyetlen leszállással ötven mázsa szőlőt pusztítanak el a seregélyek. Védekezni jóformán nem tudunk ellenük. Egyetlen módszerünk van, a karbidágyú, de hát ez egy idő után alig ér valamit. Olykor rászáll a madár…-Tokaj-hegyalján szőlőéréskor fekete felhőben jelennek meg a seregélyek. Pufog a karbidágyú, járják a sorokat a mezőőrök és

A madarak birodalmában (Nimród, 1980. július) Gyenge László: A madarak birodalmában Az északi fény földjén II. A „világvége” Norvégiában a Varanger-félsziget. A fővárostól, Oslótól két és félezer kilométerre, két mélyen bevágódó fjoddal határoltan nyúlik a Jeges-tengerbe.Itt a kontinens legészakibb pontján az északon költő madarak szinte háborítatlan költőhelyet találnak. A partok előtt húzódó meleg Gold-áramlat kellemessé

Gerlevadászat (Nimród, 1980. július) Kovács László: Gerlevadászat Mérgesen dörren puskám jobb csöve. A gerle sértetlenül, de meglehetősen ijedten cikázik tova a levegőben. Rásütöm a bal csövet is, a madarat szinte elsöpri a sörétraj. Elegáns ívben, gömbölyű tollcsomóként esik a hátam mögé. Kinyitom a húszas Merkelt, töltényeket nyomok a kilőttek helyébe. Közben társaimat figyelem. Bandi barátom,

Céltávcsősötétítő-előtét (Nimród, 1980. július) dr. Kratochwill Balázs: Céltávcső sötétítő előtét ZKK 600-ra is szerelhetőMár a bolti eladó felhívta a figyelmemet arra, hogy a ZKK 600-as csehszlovák, gyárilag jénai 4X-es Zeiss céltávcsővel szerelt golyóspuskával nem lehet ismételni, ha fel van rá szerelve a sötétítő gumi előtét. Valóban, a zárdugattyú mozgatásakor a zárfogantyű, illetve a zárfej és

A sörétes fegyverek lövedékeinek jellemzői (Nimród, 1980. július) dr. Zoltán Attila: A sörétes fegyverek lövedékeinek jellemzői Elöljáróban megjegyezzük, hogy a sörétes csőből kilőhető golyólövedékeket célszerű lenne az „SL” rövidítéssel jelölni. Ha ez nálunk meghonosodna, nem kellene a „brenneke” a „gyöngygolyó”, vagy egyéb pontatlan, s csak az „SL”-ek egyes típusait jelző kifejezéseket használni.A sörétes fegyverekből kilőhető

Kinek szól a tábla (Nimród, 1980. június) Saly Géza: Kinek szól a tábla? A hegyvidéki vadásztársaság intéző bizottsági ülésének végére már csak egy megbeszélendő téma maradt: egy kárvallott autós kérésének teljesítése. társaság elismeri, hogy a vadászterületét keresztülszelő főútvonalon átválthat a nagyvad, váratlanul bukkanhat fel a gépjármű előtt, s az ütközést elkerülendő, a félrekapott kormány miatt

Vadaskertek, kerítések (Nimród, 1980, június) dr. Fodor Tamás: Vadaskertek, kerítések A múlt gyökereit kutató számára sokszor adnak útbaigazítást a régi helységnevek. Az egykori vadaskertek nyomára így visz a Temesvár melletti Vadászerdő vagy Soltvadkert, Érsekvadkert.A Duna-Tisza közi helység környéke Solt vezér vadászberke volt, míg utóbbi tulajdonosának rangját őrizte meg. Budán utcanévként található az egykori nyéki vadaskerthez

Kék harangvirág (Nimród, 1980. június) Nadler Herbert: Kék harangvirág Hazulról – budai lakásomból – gépkocsival ötven perc alatt értem Pilisszentlászlóra. Negyedóra múltán már kint járok, közalapítványi erdőben, és keresem azt az őzbakot, amelyet jó szerencsém – kedves barátom, a vadászbérlő jóvoltából és vadőre segítségével – talán nekem juttat.Cserkészetemre Pilisszentlászlón jellemző, hogy mindvégig szálasokban barangolok és

Ahol a patakok vize iható (Nimród, 1980. június hó) Gyenge László: Ahol a patakok vize iható Hárman vágtunk neki a sarkkörön túli tájnak. Az útvonalat különböző javaslatok, térképek, útikönyvek alapján jó előre kitűztük. Beszereztük a „nélkülözhetetlen” kellékeket, amelyeknek fele természetesen itthon maradt, azon egyszerű oknál fogva, hogy nem fért be a Lada egyébként tágas csomagterébe.A

Páviánok és mérgeskígyók (Nimród, 1980. május) Afrikai vadásznapló: dr. Nagy Gyula Csaba: Páviánok és mérges kígyók Dr. Nagy Gyula Csaba halálhírét megdöbbenéssel vettük tudomásul Szerkesztőségünk régi és megbecsült külső munkatársa volt, afrikai útbeszámolójának néhány anyagát majd két éve őriztük, hogy alkalmanként közöljük.1977-ben fél évet töltött Tanzániában. Az afrikai ország vadászszövetségének meghívására utazott Arushába, és dr.

Szarvasetető (Nimród, 1980. május) Schmidt Egon: Szarvas etető A csattanás szinte fülsiketítő volt, és nyomban rá kopogni kezdtek az esőcseppek. Ha eddig reménykedtem, hogy még a vihar kitörése előtt elértem az országutat, és a fedett autóbuszmegállót, most már láttam, teljesen hiába. A zápor egyre erősebben ömlött és csak percek kérdése volt, hogy a sűrű lombkárpit

Az elvarázsolt madár (Nimród, 1980. május) Nicolini Sándor: Az elvarázsolt madár Egy szerencsés napon meghívást kaptam, Cierna Lehotára, egy Muránnyal határos területre, ahol mindig akadt fajdkakas. Későn indultunk útnak, mert a magas hó állás miatt a dörgőhelyek nehezen voltak megközelíthetők. Autós vadásztárs is akadt. Hogyne akadt volna, hiszen neki is kilátásba helyeztek egy kis lehetőséget.Egész

Az őz vadászatára alkalmas vadásztöltények (Nimród, 1980. május) dr. Zoltán Attila: Az őz vadászatára alkalmas vadásztöltények Az őzre kis kaliberű tölténnyel, könnyű lövedékkel is lehet vadászni, de csak bizonyos határig. A könnyű lövedéknek ugyanis igen nagy kezdősebességre van szüksége ahhoz, hogy a vad testébe csapódva megfelelő hatású legyen.A nagy kezdősebességet azonban a nagyon könnyű lövedékek

Szarka lesen (Nimród, 1680. április) Schmidt Egon: Szarka lesen Az áprilisi szél ide-oda hintáztatta a tóparti fűzfák frissen zöldellő ágait. A nap még nem kelt fel és a levegő ugyancsak hűvös volt.A víz felett párák úsztak, a kócos foszlányokat időnként ronggyá tépte, szerteszaggatta egy-egy hirtelen jött szélroham.A fiatal vadőr végigkerekezett a faluszél girbegurba utcáin, azután

A századforduló vadászpuskái (Nimród, 1980. március Kotlár Károly: A századforduló vadászpuskáiNagy jelentőségű az egylövetű golyós fegyverek átalakítása hátultöltővé. Az első kísérletek az elöltöltő csappantyús fegyverrel történtek. Ilyen tipikus átalakítást mutat be első képünk. A puska önmagában is egyedülálló. Ornamentikája keleti, törökös ízlésű, feltételezhető a készítés éve is: 1696. Eredetileg kovás szerkezetű volt, amit az űrméret

Nyírfajdra Lengyelországban (Nimród, 1980. április) dr. Viczián Antal: Nyírfajdra Lengyelországban Ülök a fotelban, kezemben könyv, de sehogy sem megy az olvasás. Nézegetem a szobám falát díszítő legfrissebb, és mégis legkedvesebb trófeámat. Alig néhány napja került oda: aggatékon függő fekete madár cinóber piros taréjjal, kiterjesztett lant alakú farokkal, amely ahol a fehér tollak, mint az alsószoknya

Egy és más a szalonkáról (Nimród, 1980. március) dr. Sterbecz István: Egy és más a szalonkáról A szalonka érkezése az időjárástól függően hazánkban, március hó különböző napjaira esik Érkezésükről „a húsvét előtti vasárnapok evangéliumának első szavához fűződő versike” ad tájékoztatót. A húsvét vasárnapja mindig a tavaszi napéjegyenlőséget (aequinoctium), vagyis március 21-ét követő első holdtölte utáni

Legeredményesebb cserkészetem sörte-vadra (Nimród, 1980. február) Forgách Károly: Legeredményesebb cserkészetem sörte-vadra Az évtized elbeszélője Forgách KárolyNeve jól ismert hazai vadászaink előtt, hiszen száz éve ő honosította meg Magyarországon a muflont.Kortársai azonban elsősorban a jeles vaddisznóvadászt tisztelték benne. 333 darabot lőtt, ami akkoriban, a jóval kisebb vaddisznóállomány és a gyengébb lőfegyverek mellett igencsak elismerésre méltó teljesítmény.

Les mese (Nimród, 1980. február) Ballagó László: Les mese Síkvidéki ember lévén, közel ötvenéves koromig nem sokat tudtam én a vaddisznóról. Akkor se nagyon érdekelt, amikor megjelent a területünkön. Úgy voltam a vadászatával, mint süldő legény az első randevúval. Halogattam.Tulajdonképpen azon az estén se terveztem, hogy kiülök disznó lesre. Nem volt nálam puskalámpa se. Frissen

Idén 55 éve halt meg Ernest Hemingway Vagy ahogyan kis képzavarral élve, a realitások talajáról elrugaszkodva fogalmazhatnánk: idén lenne 117 éves a világ egyik leghíresebb írója. Hemingway, aki önmaga is olyan volt, akárha valamelyik regényéből, vagy novellájából bukkant volna elő, a szép nyakkendőkben és különféle sálakban matinézó és interjúkat adó pályatársaival ellentétben jobban szeretett bokszolni

Les mese (Nimród, 1980. február) Ballagó László: Les mese Síkvidéki ember lévén, közel ötvenéves koromig nem sokat tudtam én a vaddisznóról. Akkor se nagyon érdekelt, amikor megjelent a területünkön. Úgy voltam a vadászatával, mint süldő legény az első randevúval. Halogattam.Tulajdonképpen azon az estén se terveztem, hogy kiülök disznó lesre. Nem volt nálam puskalámpa se. Frissen

Legyőzhető a fekete sereg (Nimród, 1980. február) Kalotás Zsolt: Legyőzhető a fekete sereg A vetési varjú haszna vagy kára már a század elején komoly vitákat váltott ki a szakemberek körében, s ennek a végére Vertse Albert 1943-ban megjelentetett munkája tett pontot! Nagy vizsgálati anyagot értékelve állapította meg, hogy a vetési varjú jóval több hasznot hajt

Vasárnapi puskászat (Nimród, 1980. január) Vajda János: Vasárnapi puskászat Vajda Jánosról, a neves költőről, az irodalomtörténet is számon tartja, hogy vadászott, de vadászati témájú műveit nem gyűjtötték össze. Műveinek kritikai kiadása során – nyilvánvalóan elkerülte a kutatók figyelmét – kimaradt a Vadász- és Versenylapban 1874-ben (31. szám 242-245. old.) megjelent vadászrajz a kötetéből. Közlésünk így

IN MEMORIAM Bástyai Lóránt 1910-1993 A ragadozó madarak, a solymászat nemzetközi hírű szakértője Bástyái (Holtzer) Lóránt Szegeden született. A természet szeretetét édesapjától örökölhette, aki szenvedélyes vadász volt. Gyakran elkísérte, de a vadont járva inkább az állatok életét figyelte, mint vadászott.  A család később Budapestre költözött. Az Agrártudományi Egyetemre iratkozott be, ahol hamarosan az érdeklődése egyre

Az oroszlán kudarca Kesri Singh, a felülmúlhatatlan hírű és tapasztalatú tigrisvadász, akinek szülei a vadásztehetséget mintegy megsejtve adták fiúknak a „Kesri” – „tigris” − nevet, beszámol egy érdekes kísérletről: Gwalior egykori maharadzsája úgy vélte, hogy fejedelemségének vidékein valaha otthonos volt az oroszlán, s ezért elhatározta, hogy megkísérli az állatok királyának „visszahonosítását” a SheopurShivpuri közötti 260

Antilop és farkas Izgalmas részlet Földes László: Vadászkalandok című művéből.  Ez már borzongatón szép mulatság. Kocsijaink mindent beleadnak. Nem veszélytelen a száguldás, mert a vizes gyep bizony csúszós, úgy felbukfencezhetünk bármelyik pillanatban, hogy jó, ha nyakunkat nem szegjük. De a távolság fogyatkozóban van köztünk és a csorda között. Hátul egy nagyobbacska kölyökfarkas szalad. Úgy érzem,

Akit a tigrisek állítottak talpra A tigrist általában emberre és állatra egyaránt veszélyes ragadozónak ismerjük, de előfordult − mint ahogyan minden rosszból származhat jó is −, hogy tekintélyhez, vagyonhoz, pénzkeresethez juttathat egyeseket ez a gyönyörű, hatalmas macska. Gondoljunk csak az indiai maharadzsák letűnt világára. Egy-egy viszonylag szerényebb jövedelemmel, de gazdag tigrisállománnyal rendelkező fejedelemnél valóságos „államvagyonnak”

A Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum bemutatása A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum a felújított hatvani Grassalkovich-kastélyban kapott helyet. A kastély a középkori vár romjain épült fel 1754 és 1763 között. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság  a Regionális Operatív Programok keretében 3,5 milliárd forintos beruházással járult hozzá a kastélyépület, és a a 2,5 hektáros park felújításához. A

Itt vannak (Nimród, 1980. március) Bársony István: Itt vannak Bársony István volt az első, aki a vadászatról írva szélesebb olvasóközönséghez igyekezett szólni. Írásainak zöme nem is a szaklapokban, hanem a szépirodalmi folyóiratokban, újságokban jelent meg, ezzel is igyekezve minél több embert közelebb hozni a természethez. Ő alakította ki a vadászelbeszélés jelenleg ismert műfaját, kibontva azt

Hogyan szervezzük a nagyterítékű fácánvadászatot? (Nimród, 1979. december) Hogyan szervezzük a nagyterítékű fácánvadászatot? Tudom, régen nem így kellett! Tótmegyeren nem volt mesterséges tenyésztés és mégis csodálatos eredmények születtek.De akkoriban nem voltak növényvédő szerek, 10-20 méteres munkaszélességű, 30-40 kilométer/óra sebességű mezőgazdasági gépek, több ezer hektáros monokultúrás táblák. Rajnik: Ferenc: ELSŐ AZ EREDMÉNYES TENYÉSZTÉS Legelőbb is kezdjünk

A fácáncsibék kibocsátásának és utónevelésének titkai (Nimród, 1978. március) Sinkovits Miklós: A fácáncsibék kibocsátásának és utónevelésének „titkai” A 70-es évek elejéig hazánkban is jóformán a félvad fácántenyésztés volt ismert a vadásztársaságok előtt. A félvad – vagyis a kotlóssal történő nevelés esetén nem volt gond a kibocsátott fácánok utónevelése. Ha jól választották meg a nevelőhelyet, a

A Tootsee hegyek birkái (Nimród, 1979. december) Zborovszky András: A tootsee hegyek birkái Elgondolkozva indultam lefelé, a meredek hegyoldalban. Hat óra felé járhatott az idő, a nap elvörösödő korongja már közel járt a látóhatárhoz. Iparkodnom kellett, hogy még a sötétség beállta előtt elérjem táboromat, a völgyben a Tootsee folyó mellett. Mielőtt beértem volna a bokrok

Disznóhajtáson (Nimród, 1979. decemberi különszám) dr. Simorjai Pál: Disznóhajtáson Mint egy nagy kerek torta, amelyből már kivágtak egy jókora szeletet, olyan ez a fenyves erdő, amely ráfekszik a szelíden lejtő domboldalra, két magasabb, lombos erdős dombhát között. A télnek még nincs vége, a tiszta hideg levegőben látszik a lehelet, s az árnyékos hajlatokban imitt-amott még

A magdicsi bika (Nimród, 1979. decemberi különszám) dr. Studinka László: A magdicsi bika Bakháza – igazi dél somogyi, egy sor utca házból álló kisközség. Az ottani Rinya és egy partos domboldal közötti mély fekvésű lapályon terül el a Magdics. Sajnos, csak mintegy két kilométer hosszú és három-négyszáz méter szélességű nádas-sásos, rekettyés-égeres láp, a somogyi szarvas

Zsigerek…(Nimród, 1979. decemberi különszám) Rakk Tamás: Zsigerek… Amikor érezte Hordós Ede, hogy összecsapnak fölötte a hullámok, két megyével odébb felkereste az egyik barátját:-Ide figyelj pajtás! Szerezz nekem gyorsan egy helyet valamelyik jól menő vadásztársaságban! Meguntam már a terület nélküli bérvadászatokat. Én is sok mindent elintéztem neked, gondolom, neked sem okoz majd gondot….A barát bólintott. Az

Füles (Nimród, 1979. decemberi különszám) dr. Horváth Béla: „Füles” Tarka pompájában virít a nyár. Gyurgyalag ül a telegráfdróton. Búg az erdő a vadgalamb mámorától, sárgarigó messze hangzó dalától.Erdő mélyén zsong, nyüzsög az új élet. A vadászház padlásán lódarazsak zümmögése bontja meg a kis ház nagy nyugalmát….A küszöb előtt elnyúlva alszik a vizsla. Néha-néha nyikkant egyet..,

A hosszúfűzi szarvasbika története (Nimród, 1979. decemberi különszám) Avar Péter: A hosszúfűzi szarvasbika története István király napjától mozdulatlan fényességben tündökölt a nappali égbolt, és a forróság fakószínű porrá omlasztotta a homokot. Száraz meleg volt, tiszta, nem fullasztó, de éjszakának idején már párák lopakodtak elő az erdőből, szétterültek a rétek felett, és nekidülleszkedtek a megnyúlt kukoricának.Sok

Disznószerencse (Nimród, 1979. decemberi különszám) Kontsits Pál: Disznószerencse Kolompolás, durrogatás, trombitálás, kiabálás tartja ébren az erdőt és minden lakóját. A beékelt és szomszédos mezőgazdasági földek terményeinek szarvasok és vaddisznók elleni megőrzését célozza ez a csatazaj. Néha eredményesen, néha nem. Ez már a csőszökön múlik.Rendkívül fárasztó, éberséget követelő feladat, mégis akadnak, akik derekasan megállják helyüket. Rendszerint

Madárfészek a magaslesen (Nimród, 1979. decemberi különszám) Tóth László: Madárfészek a magaslesen Kintről három hangos dobbantás hallatszott. A vadászházban tartózkodók összenéztek: megjött az öreg.Mindig hármat dobbant – mondta az idősebb ősz hajú vadász -, mintha jeladás lenne. Pedig csak a havat veri le a lábáról. Csak azt nem tudtam még megfigyelni, melyik lábával dobbant kétszer.Kitárult

Túrós csusza tepertővel (Nimród, 1979. decemberi különszám) Gömöri József: Túrós csusza tepertővel „ A vaddisznóhajtás hó nélkül olyan, mint a túrós csusza tepertő nélkül” – sok vadász ismeri ezt a mondást.Egy januári reggelen kíváncsian húztam el a függönyt. Kívánságunk teljesült. Friss hótakaró borította a tájat, mint a fehér tejfel azt a bizonyos túrós csuszát. Ideális

Éjfél után (Nimród, 1979. decemberi különszám) Dabis Gábor: Éjfél után Fázom. Felöltöztem nagyon, a szél is elállt, de a hajnal előtti dermedés beszívta magát a ruha alá, és végig-végig borzongatja hátamat.Már fáradt is vagyok. Rengeteg az egér és olyan szemtelenül erős zörgést képesek csinálni, hogy minduntalan összerezzenek, hogy ha most jön a…..a disznó. Mert disznót

Esti rókahívás (Nimród, 1979. decemberi különszám) Komáromy Béla: Esti rókahívás Alkonyodott. A januári tél fagyos nyugalommal terpeszkedett a Bodrog menti tájon. Fehér volt minden, csak a part menti fák és bokrok ág-bogai törték meg az egyszínű fehérséget. A hó némely helyen magasan összetorlódott, ott ahova a zempléni hegyekből lesüvítő szél szorosan egymáshoz rakosgatta a jeges

Malomkerék (1979. decemberi különszám) Szalay István: Malomkerék Karácsony hetére lassan-lassan elfogyott az őrölni való. A malom csak nappal kotyogott, éjszaka el lehetett fújni a petróleumlámpát. Az egyik délután Suselka úr odaszólt Toncsinak:-Gyere inas, járjuk végig a patak árkot!A két árok között békesen csobogott a kis patak. A nagyobbacska kövek útját állták a víznek, de a

Karácsonyi ajándék (Nimród, 1979. karácsonyi melléklet) Bodor Miklós: Karácsonyi ajándék A falvakban a betlehemesek jártak házról házra, a városok terein karácsonyfát árultak. Engem pedig régi emlékek leptek meg elmúlt fehér karácsonyokról Akkor még a betlehemesek hozzánk is bekopogtattak. Több volt így ekkortájt az izgalmas titok, lázasabb a várakozás, emlékezetesebbek az ajándékok…Az első légpuska, egy villanyvonat,

Telefonkagyló a fürdőkádban (Nimród, 1979. karácsonyi melléklet) Szilágyi Virgil: Telefonkagyló a fürdőkádban Sehogy sem illik 1960 újév napjának kora reggeli óráiban vadászruhás, puskás, hátizsákos alakom a Nagykörút szilvesztert ünneplő, éneklő, kurjongató, trombitáló forgatagába. Amikor kombinált vonatozás és autóbuszozás után végre leszállok a kisinóci menedékháznál, még kísértenek a papírtrombiták fülsértő hangjai. Nem sokáig! Kitárul előttem a

A hazaszállt fácánkakas (Nimród, 1979. november) Kis Lajos: A hazaszállt fácán Társaságunk öreg, de megbecsült és közkedvelt Károly bácsija és Néró kutyája e történet hőse. Az öreg elmaradhatatlan a vadászatokról, bár hét évtizedet tudhat maga mögött, de velünk egy sorban tapossa a havat, sarat. S tréfáival, ugratásaival derűsebbé teszi vadásznapjainkat.Történetünk idején derűs októberi vasárnap volt.

Szarvascsapázás aszfalton (Nimród, 1979. november) Doros István: Szarvascsapázás aszfalton A történet – amelynek leírására vérebes szakmában jártas barátaim inspiráltak – különlegessége okán tarthat számot az érdeklődésre.Sz. község határában egy szarvasbika féktávolságon belül, szabályosan közlekedő gépkocsi elé ugrott. A gépkocsi vezetője az összeütközést már nem tudta elkerülni. A bika felvágódott a motorháztetőre, s mintegy harmincméteres kényszerutazás

A vadászlövészetről (Nimród, 1979. november) dr. Szilágyi Virgil: A vadászlövészetről A vadászok legrégibb versenyszerű szórakozása az élőgalamb lövészet volt. Kétségtelen, hogy a legközelebb állt a vadászathoz, hiszen felreppenő élő célra lőttek 22-33 méter távolságból. Egy 50 méter sugarú félkörben épült félméteres kerítésen belül kellett a galambnak leesni. A kerítésen kívül került galamb hibának számított.A versenyzők

A pilisi csata (Nimród, 1979. október) Csathó Kálmán: A pilisi csata (Tavasztól tavaszig..részlet) Rózsahegyi Kálmánnal nemcsak jó barátok és nemzeti színházi munkatársak, hanem vadászcimborák is voltunk úgyszólván egy életen át. Jóval azelőtt már, hogy a Nemzeti tagja lettem, az ő rábeszélésére léptem be abba a vadásztársaságba, amely akkor Garammikola, majd Lovasberény, végül 1912-től fogva több

Távolságbecslés céltávcsővel (Nimród, 1979. július) Távolságbecslés céltávcsővel A pontos célzáshoz fontos, hogy tisztán lehessen látni, jól kivehető legyen a vad, amit megcélzunk. Eleinte, amikor céltávcsövek még nem nagyon voltak, a célzáshoz a nyílt irányzékot, azaz nézőkét és célgömböt használták. A célgömbre és a nézőkére a célzó szemlencséjének csak a fele irányul, azaz a szemlencse felső

Szerencsés vadászat (Nimród, 1979. november) Schmidt Egon: Szerencsés vadászat A köd finoman szitált alá a magasból és borzongatóan nedves hideget terjesztett maga körül. Nyirkos hullámai szerte hömpölyögtek a fák között, rátelepedtek a mezőkre és a rétekre, ahol a fűzfák nyújtogatták kopasz karjaikat az ég felé, ha az ég egyáltalán látszott volna.Szinte az orra hegyéig sem

Néhány gondolat a rókáról… (Nimród, 1979. november) dr. Nagy Gyula: Néhány gondolat a rókáról Évtizedek óta folyik a „rókavita”: „hasznos”-e vagy „káros”, pusztítsuk vagy védjük-e a rókát. Mint legtöbbször, itt is a középúton van az igazság: a mezőgazda szempontjából az apró rágcsálók pusztításával feltétlenül nagy hasznot hajt, az apróvadas területen pedig, különösen tavaszidőben, nem tűrheti

A vörös róka (Nimród, 1979. november) Zalay Géza: A vörös róka Nevét túlnyomóan vörös színe miatt kapta, de sok színváltozata van, amelyek közül a leggyakoribb a „szenes róka”, ezüst róka, platina róka, keresztes róka, stb. A kölykök színe körülbelül 4 hetes korig feketésszürke.Vadászterületre mintegy 8-10 kilométeres távolságra terjed ki. Párzási ideje január-február, amikor gyakran hallható

Ki tudja, hányadszor? (Nimród, 1979. október) Domán Imre: Ki tudja, hányadszor? Deres októberi hajnal van. Több ezer hektáros kukoricatáblán, dűlőút kereszteződésében állunk. Kelet felől pirkad az ég alja. Egyre emelkedik a halovány virradat. A nyomasztó sötétségből mind nagyobb ívet fal föl a kelő nap. Egy levél sem rezdül. Briliáns jégkristályok milliárdjai csillognak a száraz út

Sámson, a remete (Nimród, 1979. szeptember) Tóth László: Sámson a remete A teavíz hirtelen zúgni kezdett a forralóban. Az öreg felriadt ábrándozásából és egy zacskós teát lógatott a zubogó vízbe. Néhány szem cukrot dobott bele és megkavarta. Nem ivott az illatos teából, hanem az egészet beleöntötte a termoszba. Egy kevés bort töltött utána és gyorsan

Hol bőg a bika? (Nimród, 1979. szeptember) dr. Studinka László: Hol bőg a bika? Ha rajtam állna, hát bizisten kigyomlálnám a magyar vadásznyelvből a „bőgőhely” szót! Sok félreértésre ad alkalmat, kezdő szarvas vadászokban azt a ferde hiedelmet ébreszti, hogy a szarvasbika bőgés idején bizonyos, meghatározott helyeket keres fel, hogy ott bőgjön.A dámnak gyakran vannak ilyen,

Öt lövéssel (Nimród, 1979. augusztus) Szerb Imre: Öt lövéssel A nap azzal kezdődött, hogy disznócsapázás közben lőttem egy háromszárú, rendellenes agancsú őzbakot. Ilyen az én szerencsém. Mihelyt vendéget hívok, hozzám dörgölőzik, mint egy féltékeny, öreg vadászkutya.Vendégemet a kálmáncsai faluvégtől nem messze egy öreg kan állandó járására ültetem, én meg a szuloki beiratkozás után hetedmagammal a

A nagyvadlövés pszichológiája (Nimród, 1979. szeptember) A nagyvadlövés pszichológiája A vadász kilőtte fegyverét a vadra, és majdnem kigúvadt a szeme, úgy nézte, hogy az miért nem esett össze? Az eredménytelen lövésnek pedig egyszerű oka volt: … a vadat nem találta el. A lövések hibáit nem szabad csak felületességre, hanyagságra visszavezetni – persze ilyen is előfordul

Augusztusi influenza (Nimród, 1979. augusztus) Domán Imre: Augusztusi influenza Augusztusi kánikulában megfázni sokak előtt furcsa. Én ilyenkor szoktam. A legzordabb teleken, őszi ködös, latyakos időben bőrig ázva járhatom az erdőt, mezőt, semmi bajom sem lesz.Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nyári, tikkasztó melegben az árnyékos gyepen könnyen tud jóízűt pihenni az ember. Megizzadtan motorozik, szóval hasonló

Az öreg bika (Nimród, 1979. augusztus) Nagy Gyula Csaba: Afrikai vadásznapló Az öreg bika Még sötét volt, amikor már Hubertusz ház alatt hallgatóztunk! Az oldalban elefántok mozogtak. Az egyik olyan közel volt, hogy jól hallottuk gyomrának meg-megújuló korgását. Az út, amin jöttünk, tele volt friss elefánt hullatékkal.Bivalyokat nem láttunk, ezért továbbhajtottunk. A felső részen leállítottuk

Figyeljünk a gyűrűzött vízivadra (Nimród, 1979. augusztus) Schmidt Egon: Figyeljünk a gyűrűzött vízivadra A madárgyűrűzés révén ismertük meg a madarak repülési útvonalait. Ma már szervezetten folyik a madárgyűrűzés a Magyar Madártani Egyesület keretében. A gyűrűző táborokban a résztvevők megfelelő felszereléssel a legkülönbözőbb madárfajok jelölését végzik el. A madarak tudományos célú jelölése egész Európában évről évre

A vadászetika néhány kérdése (Nimród, 1979. augusztus) dr. Bencze Lajos: A vadászetika néhány kérdése Vadászetika alatt ma általában a vadászias magatartást értjük, azaz a vadászat törvényeinek és a vadász-szokásoknak, hagyományoknak maradéktalan tiszteletben tartását és megtartását. Az a vadász, aki ezeket a szabályokat betartja és másokkal is betartatja, méltó az „igazi vadász”, a vadászegyéniség elnevezésre, mert

A legendás forrásnál (Nimród, 1979.július) Slavko Dondur: A legendás forrásnál -Hallod? – kérdi Dzemó, mintha csak magával beszélne, és tovább figyeli a számomra nem létező hangokat.-Jól van, gyerünk – folytatja nem is várva választ és megrántja a karomat.-Hova? – kérdem botladozva a sötétben, ő pedig az éjszakába mutat, ami a legsötétebb ilyenkor, a hajnal előtti

Hátha mégis (Nimród, 1979. július) Alexander Markovic: Hátha mégisAz életösztön tovább hajtotta. A lába már megmerevedett, a sebet már nem is érezte, és már csak a sötétpiros folt emlékeztette arra, hogy nemrég a medve éles karmai szabdalják a húsát. Az öreg vadász hatvanéves kora ellenére fiatalnak érezte magát. Szokása volt arról beszélni, hogy milyenek a

Északi szél (Nimród, 1979. július) Klaudije Lavosevic: Északi szél Tizenhat napig állhatatosan a magányos szürke farkas nyomában voltam. Minden éjjel végigsuhantam az alvó Lisci falun, amely a hatalmas Sár-hegység oldalában lapul, mögöttem hosszú, egyenes nyomokat hagyott a sítalp, és már nem is hallottam a kócos juhászkutyák morgó ugatását. A téli éjszaka szürkeségében elmaradtak a mogorva

Medvevadászat a szlovén havasokban (Nimród, 1979. július) France Cvenkel: Medvevadászat a szlovén havasokban A havazás elállt. A felhők szertefoszlottak, és a hold teljes pompájában sütött a tiszta égről. Öreg, vastag ágú fenyőfára épített, zárt magaslesben, meleg bundákba takarózva, közel egymás mellett ült Hans, a Tirolból jött vadászvendég, Frenk és Toni. Hirtelen mintha függöny nyílt volna

A kőszáli kecske Szlovéniában (Nimród, 1979. július) Vejko Varicak: A kőszáli kecske Szlovéniában A kőszáli kecske (Capra ibex) csak magas hegyvidéken él. Legnagyobb számban Svájcban és Olaszországban él, de van belőle Franciaországban, Ausztriában és Jugoszlávia területén a szlovéniai Alpokban, a Karavankákban, a Kamniki- és Julia-Alpokban is.Az alpesi kőszáli kecske magassága körülbelül 100 centiméter, teste zömök,

Pofonegyszerű (Nimród, 1979. július) dr. Hónicz Miklós: Pofonegyszerű Hazai és külföldi szakemberek kísérik figyelemmel, támogató és „rosszmájú” érdeklődéssel a magyar vadbiológiai kutatás kiemelkedő jelentőségű eredményét: az immobilizáláson alapuló, „nagyterítékű” élővad-befogás új technológiájának kísérleteit, kidolgozását és gyakorlati alkalmazását.Szerkesztőségünk kérésére dr. Hőnicz Miklós, a Budavidéki Állami Erdő- és Vadgazdaság állatorvosa először ad részletes, élményekkel is fűszerezett betekintést

A sziklák akrobatái (Nimród, 1979. július) Zsarko Rapaic: A sziklák akrobatái A zerge Jugoszlávia valamennyi köztársaságában megtalálható. Élőhelye a magas, sziklás hegyvidék és a havasi legelők, az erdőhatár fölött kezdődik.A Triglavtól északnyugatra a Velebiten át a Dinári hegységig, Prenj, Zelen Gora, Durmitor, Prokletija és a Sár hegységen át a Korabáig, az ország déli részéig előfordul.

Hurkolók (Nimród, 1979. július) Ugrósdy Péter: Hurkolók Eddigi – meglehetősen rövid – vadászpályám során az első hurokkal egy szárnyazott fácánnal kapcsolatosan találkoztam. A kukoricásból – ahol társam meglőtte – kiszaladt és a tábla szélén levő bokorban eltűnt. Miután a bokor kicsi volt, és nem láttuk kijönni, keresni kezdtük. Szinte azonnal meglett – vékony dróthurokkal a

Az őz és környezete (Nimród, 1979. július) Szabolcs József: Az őz és környezete Évtizedek óta selejtezzük az őzeket, mindig sokkal több selejtet lövünk, mint érettet, selejtezzük a sutákat, igyekszünk a helyes ivararányt elérni, gyérítjük az állományt, a bakok jelentékeny része mégis selejt marad. Normává vált a selejtbak fogalma.Az őz fizikai és pszichikai értelemben is a

A nyugdíjas őzbak (Nimród, 1979. június) Szabolcs József: A nyugdíjas őzbak Leakasztok a falról egy őz agancsot, nem is a legerősebbet, nem is a falat díszítő csoport közepéről valót, hanem a sok közül az egyik legkedvesebbet. El-elnézegetem, tenyeremben méregetem a súlyát, amely még ma is többnek látszik, mint amennyinek a bírálatkor mérték. Előveszem a hozzá

Rókák (Nimród 1979. június) Pálinkás Lajos: Rókák A felhők egész nap jöttek, mentek, Nem egy irányba, ahogyan várná az ember, – hanem úgy össze-vissza, mint az ideges darazsak. Látszott: készül az idő: Délutánra aztán ideért. A szélverte fekete fellegek lába a nyárfák hegyéig lógott. Fékevesztetten, mindent lehengerelve száguldottak az üvöltő szélben. A hirtelen támadt sötétségben

Nehéz kutya nélkül (Nimród 1979. június) dr. Saád Ferenc: Nehéz kutya nélkül Sok évtizedes és változatos vadászéletem soha el nem múló szeretete és hálája kísérte és kíséri még ma is leghűségesebb vadászbarátaim, vadászkutyáim emlékét.Ismerkedésünk napja a múlt század végére eső születésem napja volt, a mikor Édesatyám bemutatott családunk akkor élő hűséges két tagjának. Indíts és

A Gyulavári dám (Nimród, 1979. március) Komlósi Sándor: A Gyulavári dám Békés megyében a Fehér és a Fekete Kőrös mentén – Gyula város és Gyulavári község határában – elterülő erdőkben értékes dámállomány él. A dámot valamikor az 1500-as évek végén telepíthették ide a Kőrösök vidékére. Az 1700-as időkben már vadásztak is rá. Ezt bizonyítják a

A paróka képződésről… (Nimród, 1979. június) dr. Hőnicz Miklós: A paróka képződésről… Úgy gondolom, abban valamennyi vadásztársammal megegyezünk, hogy a különleges trófeáknak értékük van, elsősorban ritkaságuk miatt. Még fokozottabban vonatkozik ez azokra a trófeákra, amelyek ritkaságuk mellett szépek is. Már pedig a parókás agancsok – főként ha közelről nézzük – ritka szép csontképződmények. Nézzük meg,

Az őz (Nimród 1979. május) Szász Imre: Az őz Az őzről, Kisannám, mindenekelőtt azt kell tudnod, hogy nem kicsi szarvas. Van kicsi szarvas, és van kicsi őz, és mind a kettő egészen más állat. A kicsi őz nem azért nő meg felnőtt őzzé, hogy kicsi szarvas legyen.Másképp is hívják az őzcsaládot és a szarvas családot.

Szálkereszt (Nimród 1979. május) SZÁLKERESZT Vadászat közben a vad legváratlanabb helyzetekben kerül elénk. Ritkábban lép ki úgy, hogy kedvező a lövési alkalom. Gyakoribb a bizonytalan, nagyobb lő tudást igénylő lövéshelyzet. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani rajzaink és a valószínű találati biztonság százalékának feltüntetésével.Az ábrákon a fekete jelzés a nemes szerveket, a halálos lövés helyét jelzi. A

Madarászélmény (Nimród 1979. április) Schmidt Egon: Madarászélmény A visszatért déli széllel érkezett enyhe levegő egy csapásra megszabadította a Dunát a súlyos jégtábláktól. Amikor legutóbb a Sződliget alatt haladó kis öbölnél jártam, még egymásra torlódott, fehér táblákat hömpölygetett a folyó, és a fekete-fehér kercerécék, akárhogy is igyekeztek, csak alig-alig találtak annyi helyet, hogy leereszkedhessenek a víz

A félagyarú (Nimród 1979. április) Szerb Imre: A félagyarú Egy április végi holdtölte előtti napon már reggel óta járom a határt disznó nyomok után kutatva, de sehol semmi. Dél van, mire Laci barátomhoz érek.-Mi újság? – faggatom, mert ő a helybeli.-Semmi az égvilágon.-A Borjúerdőt nézted-e?-Nem, de a vadőr azt mondja, hogy nem járnak ki.-Akkor oda

Szalonkales – szalonka nélkül (Nimród 1979. április) Nagy Domonkos Imre: Szalonkales – szalonka nélkül Valahogy ragadnak rám a versek. Nem csak diákkoromban volt így, de így van ma is. Rengeteget tudok fejből, se e tudásomnak nemegyszer még ma is hasznát veszem. A legtöbbször hosszadalmas várakozások során, amikor saját magam szórakoztatom a gondolatban elmondott versekkel. Mindig

Hol tanuljon a vizsla (Nimród 1979. március) Bősz József: Hol tanuljon a vizsla? Ismételten találkozhatunk vizslás körökben azzal a panasszal, hogy a vizslák képzéséhez nincs megfelelő terület, a vadásztársaság nem ad területet, ahová a vizslás bármikor kimehet kutyájával. Ha kijelölik a területet, azon sohasem találni vadat tehát alkalmatlan arra a célra, amelyre kijelölték. Ilyennel találkoztam

Üregizők között (Nimród 1979. március) Szász Imre: Üregizők között (Nimród 1979. március) Több évi hajtóskodás után előléptem. No, nem vadásszá, hanem görényeregetővel.A dolog úgy kezdődött, hogy Dini vett két görényt: Misit és Macát. Sose láttam még vadászgörényt: Gyanakodva, két lépés távolságról néztem a piros szemű fehér állatokat, akiket Dini egy hosszúkás, kettéosztott, felül dróthálóval borított

A medve, a zerge és a fajdok (Nimród 1979. február) Kirner Károlya: A medve, a zerge és a fajdok Szlovákia összefüggő, nagy kiterjedésű erdőségei, sziklás, magas hegységei az urbanizáció és turizmus mai magas fokán is még megfelelő elő helyet nyújtanak több olyan vadfaj számára, amelyek Közép- és Nyugat-Európa sok országában veszélyeztetettek vagy már kipusztultak. Ilyenek